|
Mikrochip kedvenc állatainkban
(forrás:www.tappancsvilag.hu)
Ennél hatékonyabb módszerre van szükség az elveszett
kedvenc állat megtalálásához...
 Az
állatok tulajdonosai évezredek óta igyekeztek egyedi jelölésekkel ellátni a
jószágot, ezáltal a tulajdonlást egyértelműen bizonyíthatóvá tenni. A múlt
század vége óta az elektronikus megjelölés és adatnyilvántartás a kedvenc
állatok esetében fokozatosan el kezdte kiszorítani az elavult tetoválást.
Az egyedi, elektronikus állatmegjelölő rendszer részei az állatba beültetett
mikrochip, a leolvasó készülék és az adatbank.
A mikrochip elnevezés hazánkban és világszerte
egyaránt teljesen meghódította a köznyelvet, bár a transponder kifejezés
használata lenne a helyes. A transponder által hordozott információ egy egyedi
kód, amelynél az előállító cég felelősséget vállal arra, hogy a kód nem
ismétlődhet.
Az elektronikus állatazonosítás kezdeti éveiben
a különböző gyártók többféle kódot és leolvasási rádiófrekvenciát
alkalmaztak, ezért az eltérő típusú mikrochipek és leolvasók nem voltak
kompatibilisek. A vállalatok nem tudtak megegyezni abban, milyen szabvány
alkalmazása lenne a célszerű. Ebből a korszakból maradtak hazánkban a 10- 15
évvel ezelőtt beültetett, régi Trovan és Indexel márkájú termékek, amelyeket
csak a saját típusú leolvasók (vagy az Indexel S35 programot használó
leolvasója) képesek felismerni.
A fokozódó zűrzavart megelégelte a FECAVA, a kisállatok gyógyászatával
foglalkozó európai állatorvosok egyesülete, és
1992-től az FDX-A típusú rendszer elterjedését támogatta. Ebben a rendszerben a
kód tíz karakterből: számokból és betűkből állt.
Tartós megoldásként, Európában 1996-ban elfogadták az ISO 11784 és 11785
szabványokat, amelyek egységesítették a kód szerkezetét és a leolvasási
rádiófrekvenciát. Ebben a rendszerben a kód 15 (tulajdonképpen 16, csak az első
nem kerül kiírásra vagy nulla) karakterből áll, amelyek csak számok. Jelenleg
bármely gyártó leolvasója bármely másik cég mikrochipjét le tudja olvasni, ha a
fenti szabványoknak megfelel.
Európában sikerült egységesíteni a termékeket, azonban az Egyesült Államokban
és a világ számos más pontján, ahol az ISO szabványok nem érvényesek, eltérő típusú
mikrochipek vannak forgalomban
A kód első három karaktere jelölheti a gyártót, például
a 985 kezdetű számsor amerikai, Destron gyártmány. Az első három karakter
lehet ún. országkód is, Magyarországot például
a 348 jelöli, Ausztriát a 040. Bizonyos mennyiségű
rendelés felett a gyártók programozhatják úgy a chipeket, hogy az előállító cég
helyett az országot jelöljék meg, ez a hazai piacon leggyakrabban a
Datamars márkájú termékeknél fordul elő.
A beültetés során az
állatorvosok egy steril, egyszer használatos eszközzel a bőr alá helyezik a
chipet.
A beültetés helye Európában, kutyán és macskán a nyak bőre alatt, bal oldalon található. Amerikában, Ausztráliában és a világ
számos egyéb pontján a két lapocka között, a gerinc vonalában történik a
beültetés.
Az egértől az elefántig valamennyi állatfajnak ugyanazokat a 2 x 11 milliméter
nagyságú mikrochipeket helyezik be. A beültetés helye az adott állatfaj,
illetve –csoport anatómiai jellegzetességeihez alkalmazkodva változik.
A mikrochipből a kód a leolvasó készülékkel
varázsolható elő, ezekkel a leolvasókkal napjainkban szinte az összes
állatorvosi rendelő, a hatósági állatorvosi szolgálat országos hálózata és
számos állatvédő szervezet, menhely is rendelkezik.
A rádióhullámon működő leolvasás
néhány centiméter távolságról történik,
a műholdas nyomkövetés nem
kivitelezhető jelenleg a rizsszem méretű transponder esetében.
A kódhoz a számítógépes adatbankban
tetszőleges adatok rendelhetők hozzá, az ebnyilvántartó rendszerekben az eb
születési dátumát, nemét, színét, fajtáját és a tulajdonos elérhetőségeit
szokták tárolni. További adatként például a veszettség elleni oltások
időpontját rögzítik, ez utóbbit például Spanyolország egyes tartományaiban
szigorúan ellenőrzik is. Akár a tenyésztési, kiállítási eredmények
nyilvántartására is alkalmas a rendszer, ezt az ebnyilvántartástól külön
szokták üzemeltetni. Ritka az olyan ország, ahol egyetlen, központi adatbank
létezne. Hazánkban egészen 2007-ig legalább 4, különböző adatbázis üzemelt,
mindegyiknél csak az adott gyártó cég mikrochipjeivel jelölt állatokat
tartották nyilván.
A Magyar Állatorvosi Kamara által létrehozott
online kisállat nyilvántartás, a petvetdata a lehető legteljesebb adatbázissá
szeretne kifejlődni. Valamennyi gyártó mikrochipje regisztrálható, és az
útleveles kutyák mellett valamennyi, chippel ellátott négylábút szeretnék
nyilvántartani. A leolvasott kódhoz tartozó információkat az adatbankba
belépésre jogosult állatorvosok interneten keresztül elérhetik, így a megtalált
kedvenc állat gyorsan visszajuttatható eredeti tulajdonosához. Szintén csak
egyéni belépési kóddal rendelkező személyeknek lehet az interneten keresztül az
adatbankba információkat bevinni. A www.petvetdata.hu weboldal 2006. októbertől
mindenki számára hozzáférhető, egy szűkített információs megjelenéssel. Ha
valaki felkeresi az oldalt, és a keresőbe beüti a saját kutyája chipszámát vagy
útlevélszámát, ellenőrizni tudja, hogy az eb szerepel-e ebben a
nyilvántartásban. (Amennyiben nem találja, úgy kérheti állatorvosát, hogy
végezze el a regisztrációt.) A nyilvános adatok mindössze a kutya nevét,
fajtáját és chipszámát tartalmazzák, ami elegendő annak ellenőrzéséhez, hogy a
keresett eb szerepel a kisállat nyilvántartásban. A gazda adataihoz csak az
állatorvos jogosult hozzáférni.
A bőr alá beültetett mikrochip egy szövetbarát
üvegkapszulában található, amely nem irritálja a környezetét, és nem bocsát ki sugárzást.
Kedvezőtlen mellékhatások csak ritkán figyelhetők meg.
Ezek közé tartozik a „döglött chip” nevű rendkívül ritka jelenség, melynek
során a szervezetbe történt beültetés után a transponder működése leáll. A
mikrochip elvándorlása az előbbinél gyakrabban megfigyelt, kedvezőtlen esemény.
A beültetés helyéről elvándorló chip felkutatása a leolvasó készülékkel akár
lehetetlenné is válhat, ami az állat azonosíthatatlanságához vezethet. Bizonyos
esetekben a szervezetben vándorútra induló mikrochip
egészségkárosodást is okozhat. Az állatorvosi szakirodalomban ismert eset, amikor a könyökízületet kívülről nyomás alatt
tartó, és ezáltal folyamatosan fájdalmat okozó, elvándorolt transpondert műtéti
úton kellett eltávolítani. Az elvándorlás ellen egyes termékek semmilyen vagy
csak alacsony szintű védelemmel rendelkeznek, és létezik olyan gyártmány, amely
egy polipropilén sapka alkalmazásával kihorgonyozza a beültetés helyén a
transpondert, ezáltal nem engedi elmozdulni. Az elvándorlás elleni védelemről, a „csupasz” és a sapkával felszerelt transponderek jellemzőiről a
beültetést végző állatorvosok adnak részletes felvilágosítást. |