FAIL (the browser should render some flash content, not this).
Home   ::    Links   ::   FAQs

Diszplázia I. – Alapok, formái (forrás: www.diszplazia.hu)

Mit jelent a diszplázia?


A diszplázia (vagy dysplasia) - görög eredetű - szó rendellenes fejlődést jelent. A diszplázia kifejezést a kutyák mozgásszervi betegségeivel kapcsolatban a csípő, a könyök ill. a vállízület fejlődési rendellenességeire használjuk, amikor az ízületeket alkotó csontvégek ill. az azokat borító porcfelületek nem illeszkednek megfelelően egymáshoz. A diszplázia enyhébb formáinál a kutya akár tünetmentesen is leélheti az életét, súlyosabb diszplázia estén viszont komoly mozgászavar, állandósult ízületi fájdalommal járó sántaság is kialakulhat.

A diszplázia formái


A diszplázia formáit tekintve megkülönböztetünk csípőízületi diszpláziát, könyökízületi diszpláziát és vállízületi diszpláziát. Fontos tudni, hogy amikor diszpláziás kutyáról beszélünk, megkülönböztetünk:
- a betegséget örökítő, de tünetmentes kutyát, ami tenyésztési szempontból diszpláziás, de gyógykezelésre nem szorul.
- a betegséget örökítő és a betegsége miatt mozgászavarral járó, sánta, kezelésre szoruló kutyát, amit klinikailag diszpláziás kutyának nevezünk.

A kutyák csípőízületi diszpláziája


A kutyák csípőízületi diszpláziája a nagytestű kutyák egyik leggyakoribb sántaságot ill. mozgászavart okozó betegsége. A betegség lényege hogy a csípőízületet alkotó combcsontfej nem illeszkedik megfelelően a medencecsont ízületet alkotó vápájába. Az ízületben egy idő után porckopások jönnek létre. Mindemellett ízületi gyulladás és porcfelrakódások jönnek létre. A kutya fajtájától, érzékenységétől és a diszplázia mértékétől függően adott esetben jól tolerálhatja a betegséget és akár komolyabb tünetek nélkül is leélheti az életét. Érzékenyebb fajtáknál, különösen nagytestű kutyák esetén a betegség súlyos sántasághoz, mozgászavarhoz vezethet.
Kialakulását tekintve a betegség alapvetően genetikailag öröklődik, hajlamosító tényezőként szerepelhet, a kutya gyors növekedése, táplálkozása, korai terhelése is.
A betegség tünetei már fél és egy éves kor körül kialakulhatnak, de a későbbi életkorban bármikor jelentkezhetnek.
A csípődiszplázia kezelésében enyhébb esetben gyógyszeres kezelés, előrehaladottabb esetben műtéti megoldások játszanak szerepet. Itt is fontos kiemelni, hogy csak a klinikailag diszpláziás, sánta ill. mozgászavarral közlekedő kutyák esetében indokolt diszplázia műtétet végezni.
A csípődiszplázia megelőzésében fontos szerep jut a szűrővizsgálatoknak, amelynek során kiszűrik a tenyésztési szempontból aggályos szülőket, így csökkentve a diszpláziával genetikailag terhelt utódok születését. Másrészt az un. előszűréseken a növekedésben lévő kutyák csípőjét vizsgáljuk, hogy még időben segíthessünk a kedvezőtlen csípőalakulással rendelkező kutyák helyes terhelésében, táplálkozásában.
Az ajánlott előszűrési időpont fél éves kor, a végleges szűrés pedig (szűrőállomástól függően) egy és két éves kor közötti ill. utáni (FDB) időpontban határozható meg.
A csípődiszpláziára hajlamos fajták jelentős részénél könyökízületi diszplázia is előfordulhat, amire már a szűrővizsgálatnál figyelemmel kell lennünk.

A kutyák könyökízületi diszpláziája


A könyökízületi diszplázia, a csípődiszplázia után a második leggyakoribb, örökletes mozgásszervi betegség. A leggyakrabban érintett fajták a német juhász, a rottweiler, a golden retriewer, a labrador, a kaukázusi juhász, az ír farkas, a bernáthegyi, a dog, a belga juhász stb.

A könyökdiszplázia lényege, hogy a könyökízületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező ízületi felszíne, nem illeszkedik megfelelően egymáshoz. Ennek következtében helyenként - a túl szoros illeszkedés következtében - feszülés, más helyen pedig - a túl laza illeszkedés miatt - instabilitás jön létre a könyökízületben. Az illeszkedési hibákból eredően a könyökízületben porcleválások, porcdegeneráció, porckopásokkal, porcfelrakódásokkal kísért degeneratív ízületi betegség jön létre.
Fontos tudni, hogy minden kölyökkori (5-9 hónapos kor) sántaság hátterében állhat könyökdiszplázia is. Ha a kölyökkori könyökdiszpláziát nem veszik időben észre és nem kerül időben műtétre, annak visszafordíthatatlan következményei lehetnek, a kutya későbbi életére ill. mozgására nézve. A fiatal korban jelentkező könyökdiszplázia jele a mellső lábakon jelentkező vissza -vissza térő sántaság, ami ugyan fájdalom csillapítóra javulhat, de teljesen nem szűnik meg. Mindemellett észrevehető a könyökízületek duzzanata is. Ezen tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz. Az idős korban jelentkező könyökdiszpláziára a pihentetés után kialakuló, visszatérő sántaság jellemző. A könyökdiszpláziás kutya könyökízülete duzzadt, nyújtása-hajlítása korlátozott ill. fájdalmas. A röntgenfelvételen ilyenkor porcleválások, porckopások ill. porcfelrakódások láthatók. Súlyos fokú könyökdiszplázia esetén fiatal korban minden esetben műtét javasolt. Idős kori könyökdiszplázia esetén gyógyszeres kezelés, esetleg műtéti megoldások javasoltak. Fontos tudni, hogy a fiatal korban nem megoperált, súlyos időskori könyökízületi arthrózis esetén már nem létezik jól használható műtéti megoldás, leginkább csak a gyógyszeres kezelés marad.

A kutyák vállízületi diszpláziája


A kutyák vállízületi diszpláziája a vállízületet alkotó karcsont fejének és a lapocka ízületi vápájának nem megfelelő illeszkedéséből eredő, genetikailag öröklődő, betegség. Vállízületi diszplázia minden kutyafajtánál előfordulhat, de gyakoribb a beagle, uszkár, angol ill. francia bulldog, havagnase, tacskó ill. berni pásztor, a dog, az ír szetter, az angol szetter, a kaukázusi juhász, az ír farkas, a jugoszláv farkasölő, a malamut, a husky, a rottweiler, a német juhász, a pointer, a bullmasztiff, a nápolyi masztiff stb. fajtáknál. A betegség első tünetei 7-9 hónaposan kezdődnek, vissza-vissza térő elülső végtag sántaság formájában. A vállízületek nyújtása fájdalmas. A betegség röntgennel vizsgálható. A röntgenfelvételen a karcsont ízületi felszínének hátulsó részén porcleválás jelei láthatók. A betegség műtétileg eredményesen kezelhető a levált porcrész eltávolításával.

Diszplázia II – kezelés és megelőzés (forrás: www.diszplazia.hu)

A diszplázia, mint betegség kezelési lehetőségei konzervatív ill. sebészeti (műtéti) megoldásokból állnak. A diszpláziát csak akkor kell gyógyszeresen vagy műtétileg kezelni, ha a betegség sántaságot, vagy mozgászavart okoz.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy valóban sántít-e a kutyánk ill. vannak-e csípőízületi fájdalmai, kérjük állatorvos segítségét ennek megítélésére.
Bármilyen súlyos is legyen a diszplázia, mint önálló mozgásszervi betegség, így vagy úgy (gyógyszeresen vagy műtétileg) minden stádiumában kezelhető. Ezért csak a diszplázia miatt nem szabad végleges elaltatásra (euthanasia) gondolnunk, bármilyen súlyosnak tűnik kutyánk sántasága.

A diszplázia gyógyszeres kezelési lehetőségei


A diszplázia esetén használt gyógyszeres kezelések célja a egyrészt a csípőízületben keletkezett fájdalom enyhítése fájdalomcsillapítók segítségével, másrészt a csípőízületben kialakuló gyulladásos folyamatok csökkentése gyulladáscsökkentő gyógyszerek segítségével.
További, az előbbieket kiegészítő gyógyszeres kezelési lehetőség az ízületi porc károsodását lassító, a porc regenerálódását elősegítő természetes alapanyagú un. ”porckopásgátló” gyógyszerek adása, a fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő gyógyszerek mellett.
Kizárólag állatorvosi vizsgálat után, az állatorvos javaslatára szabad használni ezeket a készítményeket. Biztosan tudnunk kell, hogy a diszplázia miatt sántít-e a kutyánk és nincs más ortopédiai vagy belgyógyászati betegsége.
A diszplázia esetén is csak akkor használjuk ezeket a gyógyszereket, ha a diszplázia adott stádiumára az állatorvos ezt javasolta. Mivel tudnunk kell hogy a gyógyszeres kezelés csak tüneti kezelés, azaz nem fogja a beteg csípőízületet egészségesre változtatni.
Abban az esetben, ha a betegség folyamatosan fájdalomcsillapítók adását tenné szükségessé a csípőfájdalmak enyhítésére, ésszerűbb kiutat jelent a műtéti megoldás választása.
Az enyhe, gyógyszerre gyorsan és tartósabban javuló diszplázia mellett, az idős, szívbeteg, esetleg más mozgásszervi betegséggel is rendelkező (pl. gerincbeteg) diszpláziás kutyák esetében is a gyógyszeres kezelési lehetőségek kerülnek előtérbe. Ez utóbbi esetekben a már meglévő egyéb ortopédiai probléma (különösen az idős német juhász kutyákban gyakori gerincbetegség, a CEC) kérdésessé teheti a műtét utáni sikeres rehabilitációt, ezért inkább a gyógyszeres megoldásokat javasoljuk.
Mind a gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapítóknak mind a porckopásgátló készítményeknek az előbb tárgyalt alkalmazási lehetőségein kívül fontos szerep jut a diszpláziával műtött kutyák műtét utáni rehabilitációjában is, a mihamarabbi sikeres lábhasználat elérése érdekében.

A diszplázia műtéti megoldásai


A gyógyszeresen nem, vagy nem kielégítően kezelhető, súlyos fokú, klinikai tüneteket (sántaság) is mutató diszpláziás kutyák állandó csípőfájdalmának megszüntetésére különböző műtéti megoldások állnak rendelkezésre.
Fontos itt is kiemelni, hogy kizárólag klinikai tüneteket mutató (tehát a diszpláziája miatt sántító) kutyát szabad csak műteni. A csak tenyésztői értelemben vett diszpláziás, csípőízületi fájdalmasságot nem mutató kutyák indokolatlan műtéte műhibának számít.
A diszplázia műtétek alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyikbe az un. ízületmegtartó műtéteket soroljuk, amely műtéteknek a lényege a kórosan fejlődött ízületek eredeti anatómiai állapotba való visszaalakítása, megakadályozva ez által a csípőízületek újbóli ficamodását.
A diszplázia műtétek másik csoportját az un. ízület megszüntető műtétek képzik, amely műtétek esetén a nagyfokú ízületi károsodás (arthrózis) miatt az ízület megtartó műtétek már értelmetlenek. Ezekben az esetekben a csípőfájdalmak forrását jelentő, károsodott ízületi felületek eltávolításával un. álízületet (combcsontfej reszekció) vagy mesterséges ízületet (csípő-protézis) hozunk létre. A két legfontosabb ízület megszüntető műtét a combcsontfej reszekció ill. a teljes csípőízületi protézis beültetés.

A diszpláziás kutya műtét utáni rehabilitációja


A diszpláziás kutyák műtét utáni rehabilitációjában fontos szerep jut a műtét utáni fájdalomcsillapításnak. Ezeket a fájdalomcsillapítókat műtét után 5-10 napig mindig használjuk a műtét miatti esetleges fájdalmak enyhítésére. A gyógyulási idő - általában három hónap - alatt a műtét típusától függően rövidebb-hosszabb mozgáskorlátozásra lehet szükség. A műtét utáni rehabilitáció során először a műtött végtag passzív, majd aktív tornáztatására kerül sor. Kifejezetten jótékony hatása van a gyógyulás során az úsztatásnak ill. hydroterápiának, a beteg végtag súlyviselés nélküli mozgatása miatt.

A diszplázia megelőzési lehetőségei


A diszplázia, mint örökletes betegség elkerülése érdekében az egyik legfontosabb dolog a megelőzés. Akár mint tulajdonosok, akár mint későbbi tenyésztők lehetőség szerint ne vásároljunk olyan kutyakölyköt - különösen a nagytestű ill. a diszpláziára hajlamos fajták esetén - , akinek a szülei (esetleg nagyszülők) nem voltak diszpláziára szűrve. A szülők diszplázia szűrésének eredményét (vagy annak másolatát) kérjük el a tenyésztőtől (akár csak a szülők törzskönyveit), ne elégedjünk meg a szóbeli tájékoztatással.
Ha tenyésztők vagyunk, ellenőrizzük folyamatosan a tőlünk származó kölykök ill. tenyészkutyáink testvéreinek szűrési eredményeit is.
A kölyökkutyát rendszeresen vigyük állatorvosi vizsgálatokra. Kérjük meg az állatorvost (ha külön nem vizsgálta), hogy vizsgálja meg a kiskutya járását, mozgását, szükség esetén vizsgálja meg csípőízületeit.
A kölyökkutya táplálásánál kerüljük a energia ill. kalcium túladagolást (lásd. a diszplázia és a táplálkozás összefüggése).
A kölykök mozgatása során kerüljük a túlterhelést, azaz ha elfárad, ne erőltessük a mozgást. Mindemellett a mozgásszegény életmód sem jó, mert a farizomzat ill. a csípőízületek normális fejlődése igényli a megfelelő mozgást. A mozgás intenzitását óvatosan lehet csak növelni, különösen a fél éves kor alatti (diszplázia előszűrésen még át nem esett) kölykök esetén lehet veszélyes a túlzásba vitt tréning.
Fél éves korban minden nagytestű ill. diszpláziára hajlamos kistestű kutyát diszplázia előszűrésre kell vinni, hiszen a súlyos esetek nagy része ekkor már kiszűrhető. Az időben észlelt, klinikai tüneteket is mutató súlyos esetek nagy részében műtéttel (HMO) még megelőzhető a teljes csípőarthrózis kialakulása (lásd a diszplázia műtéti megoldásai). Nem beszélve arról hogy a középsúlyos esetek nagy részénél az ebben a korban felfedezett betegség további súlyosbodása csökkenthető a megfelelő gyógyszeres kezelés, a megfelelően átalakított táplálkozás és mozgásprogram segítségével.
Mind fél éves kor előtt, mind a későbbiek során azonnal forduljunk állatorvoshoz, ha a kutyánk sántít, vagy bármilyen mozgászavart mutat. Egy éves kor után a fajta klubnak megfelelő időpontban csináltassuk meg a végleges diszplázia szűrést.
Ne feledkezzünk meg róla, hogy a könyökízületi (elülső végtag) diszplázia majdnem ugyanolyan gyakori mint a csípődiszplázia. Ezért ha már csípő szűrésre visszük a kutyánkat, egyúttal kérjünk könyökdiszplázia szűrést is. Ráadásul egy bódításban - ennek megfelelően még kisebb kockázattal ill. kisebb költségekkel - megoldható a két szűrés, mintha később külön vissza kellene menni könyökszűrére.

A diszplázia és a táplálkozás összefüggése


A diszplázia kialakulása alapvetően genetikai okokra vezethető vissza. A helytelen táplálkozás hozzájárulhat a betegség kialakulásához ill. a már meglévő betegség romlásához, de soha nem ez az alap oka a betegségnek.
A két legfontosabb táplálkozással kapcsolatos hiba a fokozott energia bevitel ill. a relatív kalcium túletetés. Mind a fehérje, mind a kalcium indokolt mennyiségénél ill. táplálékban lévő indokolt arányánál magasabb arányú etetése a hosszú csöves csontok túlságosan gyors, idő előtti növekedéséhez vezet. Az ízületek lágyszervi alkotóelemei ill. az izomzat fejlődése nem képes követni a csontok túlzott növekedését. Ebből eredően laza ízületi alakulás, izomzatbeli deficit, mozgás zavarok léphetnek fel, ideális alapot teremtve a betegség kialakulásához ill. romlásához. A nem megfelelő kalcium bevitel és kalóriadús táplálkozás mindemellett alapvetően hozzájárulhat más mozgásszervi betegségek kialakulásához is, mint például a csonthártyagyulladás, ízületi porcleválások (OCD), könyökdiszplázia stb.
A fehérje túladagolás elkerülése érdekében csak a kutyatápok csomagolásán előírt mennyiségű tápot adjunk kutyánknak a növekedés stádiumában. Ha ezen kívül mást is kap enni a kutya, az fehérjében (húsban) relatív szegény táplálék legyen ill. az a kevés fehérje (hús) jó minőségű legyen (pld. színhúsok). Az esetleges többlet táplálék fontos hogy rostban gazdag legyen (növényi rostok, rizs, zöldségek).
A kalcium túladagolásának elkerülése érdekében ne használjunk külön csonterősítőket teljes értékű tápok mellett, mert az un. teljes értékű kutyatápok eleve nagy mennyiségű csonterősítőt tartalmaznak. Ugyancsak lényeges hogy ha vegyes táplálékot ill. nem teljes értékű kutya tápot ill. konzervet adunk kutyánknak csak törzskönyvezett, állatorvosoknál ill. állatpatikában kapható csonterősítőt használjunk kalcium kiegészítésül. A humán patikákban embergyógyászati célra használt csonterősítő porok és tabletták kalciumfoszfor aránya nem megfelelő a kutyák számára, ilyen termékeket soha ne használjunk. Ugyancsak fontos hogy a kalcium pótlásra használt csonterősítő tablettákat csak kúraszerűen szabad használni, de ne használjuk folyamatosan, hónapokon át, mert az kalcium túladagoláshoz vezethet. A tabletták napi adagjánál pedig inkább a dobozon ajánlott alacsonyabb dózist használjuk.
Az ízületi porc egészséges fejlődéséhez további kétféle (porckopás gátló), állatgyógyászati forgalomban kapható anyag járulhat hozzá. Ezek a glukozaminoglikán ill. a kondroitin szulfát. Az előbbi számos állatgyógyszerben ill. állati táplálék kiegészítőben szerepel, különböző lehet azonban a koncentrációjuk ill. a felszívódásuk, az egyes készítményeket tekintve. Az utóbbi csak kevés állatgyógyászati készítményben szerepel. Ezek a porcépítő anyagok beépülve az izületi porcba fokozzák annak ellenálló képességét ill. javítják regenerációs készségét.

Diszplázia III. – diszpláziaszűrés (forrás: www.diszplazia.hu)

A diszpláziaszűrés


A diszplázia szűrését, az erre szakosodott állatorvosi rendelők, rendelőintézetek ill. állatkórházak végzik. Az ilyen állatorvosi rendelők szakosodását az jelzi, hogy az általuk készített szűrést milyen széles körben ismerik el a különböző tenyésztői szervezetek ill. az egyes diszplázia bizottságok, diszpláziát bíráló egyesületek. A legismertebb bíráló egyesületek a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület és a Független Diszplázia Bizottság (FDB). A felvételeket vagy a bíráló egyesület ill. állatorvos vagy a kutya gazdája archiválja (ezt érdemes előzetesen megbeszélni).
A diszplázia szűrővizsgálatára két okból kerülhet sor. Leggyakrabban a kutya csípőízületének vizsgálata miatt végzett un. előszűrés ill. a kutyatenyésztéshez szükséges un. végleges szűrés miatt kérünk diszplázia szűrést.
A másik ok, amikor diszplázia vizsgálatot kérhetünk a kutyánk sántasága ill. mozgászavara lehet, ahol a diszplázia szűrést egy teljes sántaság vizsgálat előzi meg, ami alapján az állatorvos javasolhatja a diszplázia szűrést.
A diszplázia előszűrését hat hónapos kor környékén végezzük. Ebben az életkorban – bár még a csípőízületek fejlődése nem fejeződött be – már egyértelműen kiszűrhetők a súlyos esetek, ami mind a tenyésztés, mind a kutya további táplálása ill. terhelhetősége szempontjából lényeges. A végleges szűrést 12 hónapos kor után (illetve 24 hónapos kor után-FDB) végezzük.
A diszplázia szűrésre éhgyomorra kell a kutyánkat a kiválasztott állatorvoshoz vinni, ahol bódításban ill. altatásban történik a csípőízületi röntgenfilm elkészítése. Bódítás nélkül nem lehet értékelhető felvételt készíteni. Nem csak az állatok mozgása, hanem a farizmok reflexes kontrakciója is lehetetlenné teszi a valódi csípőalakulás röntgenes leképezését bódítás nélkül. A diszplázia szűrésre szakosodott intézmények egy részében viszont a vizsgálat végére már ébren vannak a kutyák. A vizsgálat időtartama 10-20 percet vesz igénybe.
A vizsgálathoz a kutyát a hátára fektetik egy un. diszplázia vályúba, amely megtartja a kutyát vizsgálati pozíciójában. A csípőízületről készített röntgenfelvételen élesen és kontrasztosan kell látszódnia a csípőizületeknek, a felvételen láthatóaknak kell lenniük a párhuzamosan beállított combcsontoknak ill. a térdizületeknek is. A felvételeken szerepelni kell a felvétel azonosítási számának ill. az oldal jelölésnek. Ezek hiányában a felvétel nem hiteles. A felvétel elbírálását vagy az állatorvos végzi, vagy tovább küldi egy, a felvételek bírálatára szakosodott bizottságnak vagy egyesületnek.
Ha a felvétel minősége, vagy a beállítása nem megfelelő, az említett egyesületek a felvétel megismétlését kérhetik. Ha a felvételt készítő állatorvos végzi a diszplázia értékelését, akkor arról helyben kiállított igazolást ad, amennyiben továbbküldi a felvételt kiértékelésre akkor az erről szóló bizonyítványt a kiértékelő bizottság juttatja vissza a tulajdonoshoz. Ezt érdemes előre egyeztetni, mivel ez utóbbi esetben a bizonyítvány készhez vétele csak hetekkel, szerencsétlen esetben akár több mint egy hónappal később történhet csak meg a szűrés időpontjához képest. A bizonyítvány a gazda tulajdona.
Ha azért kérünk diszplázia szűrést, mert sántít a kutyánk azt olyan intézményben tegyük, ahol egyben teljes körű ortopédiai vizsgálatot is végeznek, mivel nem biztos hogy a sántaság diszplázia miatt áll fenn.

A diszplázia fokozatai


Amikor a diszplázia fokozatairól ill. az ehhez tartozó röntgen elváltozásokról beszélünk elsősorban tenyésztői értelemben vett diszpláziáról beszélünk (lásd. a diszplázia formái). Ennek megfelelően Magyarországon ill. Európában az FCI (Federation Cynologic Internationale) ajánlásoknak megfelelően öt fokozatot különböztetünk meg. A diszplázia szűrésről kiállított igazolásokon is ez az öt fokozat szerepelhet.
- Mentes minősítést (HD-, A, -) kaphat a kutya ha a combcsontfej és az acetabulum (medence vápa) kongruens, az un. Norberg-szög 105 fok vagy nagyobb, az un. cranialis acetabularis perem ép, kerek lefutású, az izületi rés kerek lefutású, egyenletesen tág. ((Norberg féle szögnek a combcsontfejek középpontját öszekötő vonal és a combcsontfejek középpontját az elülső ill. dorsalis acetabulum vonalának metszéspontjával összekötő vonal által bezárt szöget nevezzük.))
- Majdnem mentes (vagy átmeneti forma) a minősítés (HD-/+,B) ha a combcsontfej és az acetabulum enyhén inkongruens, a Norberg szög 105 vagy nagyobb, esetleg kisebb 105 foknál de az ízület kongruens.
- Enyhe diszplázia a minősítés (HD+,C) ha a combcsontfej és az acetabulum inkongruens, a Norberg szög 100 vagy nagyobb, a cranialis acetabularis perem kissé ellaposodott, enyhe arthrotikus jelek lehetnek a combcsontfejen ill. combnyakon.
- Közepes diszplázia a minősítés (HD++,D) ha kifejezett inkongruencia van a combcsont és a medencevápa között, a Norberg szög 90 foknál nagyobb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott ill. arthrotikus jelek vannak a combcsontfejen ill. combnyakon.

Fontos tudni, hogy általában a mentes, majdnem mentes és enyhe (!) kategóriák tenyésztése ajánlott, míg a közepes ill. súlyos kategóriákba tartozó kutyák tenyésztése nem etikus. Tehát a bizonyítványon szereplő „enyhe” diszplázia itt csak egy tenyésztői kategóriát jelöl, amivel még tenyészthető is a kutya.
A klinikai értelemben vett diszplázia, tehát a diszpláziája miatt sántító kutyák esetében a betegség tüneteit enyhébb vagy súlyosabb formában mutató kutyák általában a röntgenkép alapján a súlyos, ritkábban középsúlyos kategóriákba esnek.

vissza