FAIL (the browser should render some flash content, not this).
Home   ::    Links   ::   FAQs

Balesetek, sérülések

A balesetek elkerülésében a legfontosabb a megelőzés, de ha már megtörtént a baj, arra az esetre szeretnénk néhány hasznos tanáccsal szolgálni a gazdiknak, hogy aktívan részt vehessenek a segítségnyújtásban.

Kedvenceink leggyakrabban közúti balesetet szenvednek. Fontos, hogy ilyenkor a gazdik ne essenek pánikba, hanem ésszerűen cselekedjenek. A sérült állatot helyezzük takaróra vagy kabátra, távolítsuk el a baleset helyszínéről (ha ott további veszélynek van kitéve), és haladéktalanul kezdjük meg az elsősegélynyújtást. Első lépésként figyeljük meg az állat mellkasát, hogy lélegzik-e. Normális esetben a légzésszám percenként 20-30, de ez a baleset után fokozódhat. Ha az állat eszméletét vesztette, nyújtsuk ki a nyakát és húzzuk ki a nyelvét a szájüregből, hogy a légzés akadálytalan legyen. Ha bizonytalanok vagyunk az eszméletvesztést illetően, akkor mutatóujjunkat gyengéden érintsük az állat szaruhártyájához. Ha pislog, akkor eszméleténél van. Ezután a szívverést és a keringést ellenőrizhetjük. A szívverést az állat baloldali mellkasán a könyök mögött tapinthatjuk, a pulzust a comb belső felén tapogassuk ki. Nagytestű kutyák szíve 50-80-at, kistestűeké akár 120-150-et is verhet percenként.

A keringést a nem pigmentált fogínyen vagy a száj nyálkahártyáján vizsgálhatjuk. Mutatóujjunkkal nyomást gyakorlunk az ínyre vagy a nyálkahártyára, ezzel az ott lévő kapillárisokból kinyomjuk a vért. A nyomás megszűnése után a kis erek újratelődnek. Normál esetben ez azonnali, ha az újratelődés késedelmes (2-3 másodperc), akkor keringési elégtelenség áll fenn, (erre utalhatnak a halvány nyálkahártyák is), amit nagyfokú külső vagy belső vérzés, vagy sokkos állapot okozhat.
A külső vérzést nyomókötéssel csillapíthatjuk. A belső vérzés és a sokkos állapot sürgős állatorvosi beavatkozást igényel. Fontos tudni, hogy a sokk nemcsak azonnal, hanem a baleset után órákkal is kialakulhat.

Ha a légzést, szívverést, keringést megvizsgáltuk, és az állat állapotát stabilnak ítéljük, akkor sort keríthetünk a sérülések, illetve az esetleges törések vizsgálatára. Óvatosan tapogassuk és hajlítgassuk végig a végtagokat. Vigyázzunk, mert a sérült állat az ijedtségtől és fájdalomtól ingerültté válhat, és még a saját gazdáját is megharaphatja! (Ezért ilyen esetekben helyezzünk rá szájkosarat vagy kíméletesen kössük be a száját.)

Minden balesetet szenvedett állatot meg kell vizsgáltatni állatorvossal és a baleset után legalább 24 óráig megfigyelni!

Macskáknál az autóbaleset után a magasból történő leesés a leggyakoribb. Mivel a macskák "mindig" talpra esnek ezért ilyenkor a mellső végtagok és az állkapocs törésével, agyrázkódással, nyaki gerincszakasz sérülésével kell számolnunk.

Nagyon gyakoriak a harapásokból, csípésekből eredő sérülések. Harapások esetén mindig legyünk figyelemmel arra, hogy az állatok szájflórája nem steril. Ezért a legártatlanabb "karcolás" is elfertőződhet, ha nem részesítjük megfelelő kezelésben. Általános szabályként elmondható, hogy ha a sérülés csak felületi, akkor az otthoni fertőtlenítés is elegendő, de ha a bőr is átszakadt, mindenképpen forduljunk állatorvoshoz.

A rovarcsípések okozóiként a méhek, darazsak, pókok jöhetnek számításba. A csípés helye többnyire megdagad, fájdalmas és viszket. Ilyenkor vizsgáljuk meg a területet, ha a fullánk benne van, azt csipesszel távolítsuk el és használjunk hideg vizes borogatást vagy Fenistil gélt. Ha a csípés a szájüregben vagy a garatüregben található, akkor forduljunk állatorvoshoz, mert az itt kialakult duzzanat akadályozhatja a légzést.
Némelyik állat allergiás bizonyos rovarcsípésre. Ilyenkor szem körüli ödéma, a fejen csalánkiütésre emlékeztető elváltozások jelentkeznek, és az állat rendkívül izgatott. Ezen tünetek sürgős állatorvosi beavatkozást igényelnek.

A hőmérsékletváltozással kapcsolatos sérülések közül a hőguta fordul elő gyakrabban. A problémát az okozza, hogy kutyusaink nem rendelkeznek verejtékmirigyekkel, így a felesleges hőt izzadással nem tudják leadni, csak lihegéssel. Nyáron a nagy melegben az autóban felejtett kutyusok túlhevülhetnek. Kezdetben csak fokozott légzést, majd izgatottságot tapasztalhatunk, később eszméletvesztésre is sor kerülhet. Ilyenkor azonnal helyezzük hűvös, árnyékos helyre a beteget. Szájából távolítsuk el a felesleges nyálat. Fejét hidegvizes szivaccsal hűtsük, a testét pedig kezdetben langyos, majd fokozatosan hidegebb vízzel locsoljuk. Ha folyóvíz nem áll rendelkezésünkre, akkor priznicelhetünk is. Mihamarabb hívjunk állatorvost. A fagyásból, kihűlésből eredő sérülések viszonylag ritkák. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül csak a leggyakoribb és legsúlyosabb baleseteket említettük.

vissza